Gothár Péter nagy visszatérésében szerepe van a Pataki Ági –Kovács Gábor produceri párosnak is, akik idén ünneplik „anyacégük”, a Filmpartners 25 évfordulóját, amit annak idején Kovács Gábor alapított két, azóta kivált filmes társával reklámfilmek gyártására. A közös munkában Pataki Ági az empátiát, Kovács Gábor megalapozott nyugodtságot képviseli. Nemrég csatlakozott hozzájuk egy harmadik producer, Kenesei Edina személyében.
A lényeget illetően minden projektjük közös, mondhatni szimbiózisban dolgoznak, de a gyakorlatban néha szétválnak az útjaik. A jelenleg futó filmjeikben erősen megjelenik a női témák iránti érzékenység. Pataki Ági csinálta végig Kocsis Ágnes Éden című filmjének a fejlesztését, amelynek egyben a producere is, bár nem ők gyártják a filmet. Nagy dobásnak számít, hogy tevékeny részesei lehetnek Gothár Péter nagyjátékfilmes visszatérésének, aki 15 év után kezdi el forgatni a Németh Gáborral közösen írt forgatókönyvéből a Véletleneket.
Gothár Péter, az ikon
„ A fiatalságunkban Gothár egy ikon volt” – meséli Ági. „Iszonyatosan szeretjük az alkotásait, legyen az film vagy színház. Személyes élmény számunkra vele dolgozni.”
„ Én sem állok könnyű ember hírében, Gothár sem, a szimpátia kölcsönös köztünk” –veszi át a szót Kovács Gábor. „Évekkel ezelőtt elkezdtünk egymással beszélgetni arról, hogy kellene filmet csinálnia. Eleinte kissé húzódozott, majd lerakott egy gyönyörű filmnovellát, ami tele van mélységgel, humorral. Két nő, egy család mai története, utalásokkal a második világháborúra.” Kovács és Gothár szakmai kapcsolata azzal indult, hogy Gábor elvállalta, besegít a rendező végzős filmes osztályának a vizsgafilmjeibe. A gyártási munkálatokon túl anyagilag is beszállt a Filmalap támogatásával készült mesterkurzus filmek forgatásába.
„ Nem a műfaj, hanem a kvalitás meg a személyes kapcsolat a döntő szempont abban, hogy milyen filmeket vállalunk el” – avat be Gábor a filmkészítés motivációiba. „A filmgyártás örömforrás, emellett feszültségekkel teli. Ha nem oldódik barátsággal, egymás iránti tisztelettel, akkor nem megy.”
„ Kettőnk közül Gábor az igazi szakember, ő bármikor tudna nélkülem filmeket gyártani, én viszont nélküle nem tudnék” – jegyzi meg Ági. „Sokkal érzékenyebb és jobban érzi a forgatókönyv műfaját, azt hogy mennyire érdekes egy téma, érdemes- e vele foglalkozni. Ezért Ágit illeti az első olvasás joga” – meséli Gábor a produceri munkamegosztásukról. Ági feladatkörébe tartozik a forgatókönyv fejlesztés, ami sok fázisból áll onnantól kezdve, hogy a benyújtott szinopszist elfogadja a Filmalap és megkapják a fejlesztéshez szükséges pénzt. Gábor elmondása szerint az a furcsa helyzet alakult ki, hogy mára már kimondottan művészfilmes producerek lettek. „Most nincs olyan minőségi közönségfilm, amivel szívesen foglalkoznánk, mindamellett nyitottunk vagyunk a műfajra. Az Üvegtigris óta két közönségfilmet csináltunk, a Kalandorokat meg a Nejem, nőm, csajomat.”
Nem nyereséges
Gábor a gyártás fázisában lép úgymond képbe, az ő feladata a költségvetés elkészítése, ami az egész produkciónak az alfája és omegája, a szerződéskötések és a gyártás lebonyolítása. „ Az esetek 95 százalékában Magyarországon nem lehet a Filmalap, azaz állami támogatás nélkül filmet csinálni. Két fő irány van a Filmalapnál: finanszírozhatják a teljes filmet, ami lényegében azt jelenti, hogy a támogatás 75 százalékát adják, 25 százalék pedig adókedvezményből, a taóból származik. A másik irány a nemzetközi koprodukció. Ebben az esetben a Filmalap legalább 51 százalékkal száll be, ám ez a változat csak ritkán működik. Mundruczó Kornél Jupiter holdja című filmje vagy Nemes Jeles László Sunsetje komoly nemzetközi koprodukciókkal jött létre, jelentős külföldi pénzekkel. A harmadik finanszírozási lehetőség, a plusz szponzori pénzek bevonása olyan brand filmeknél működött, mint a Valami Amerika vagy az Üvegtigris. Manapság már nem nagyon szállnak be szponzorok a filmgyártásba. A mi esetünkben időnként adódnak olyan filmek, amelyeket saját pénzből hozunk létre. Ilyen volt a Balaton Method vagy a Buharovékkal készített film. Az utóbbi esetében felhívtam több fontos magyar producert, és egyenlő arányban beszállva team szerűen hoztunk össze egy értékes, low budget filmet nagyjából 20-25 milliós összegből.”
A játékfilmkészítés nem nyereséges a producer számára, oszlatja el a tévhitet Kovács Gábor. A pénzügyi hozzájárulás arányában részesülnek a bevételből, a tao támogatást vagy a szponzori pénzt a költségek fedezésére fordítják. Ráadásul majdnem minden filmet elő kell finanszíroznia a producernek sokszor több 10 millió forinttal, amíg a Filmalaptól megérkezik az első részlet.
Pályamódosítások
„Laza stílus, farmer, fekete póló az a viselet, amit bárhol elfogadnak egy filmestől. Nekem találták ki ezt az életformát” – meséli Gábor a filmes lét szépségeiről. A mai napig büszkén mondja, hogy ha egy főfoglalkozást kellene választania, nem producernek nevezné magát, hanem filmnézőnek. „ Mindig moziban ülök, hol a feleségemmel, hol egyedül, ezt szeretem a legjobban.” Annak idején tolmácsként keveredett a filmgyárba az egyetemi évek alatt. „Az első közvetlen filmélményem a Menekülés a győzelembe című John Huston film volt, amit nálunk forgattak. Megkedvelt az amerikai stáb, kezdetben a berendezőnek voltam a tolmácsa, aztán harmad, másod asszisztens lettem. Silvester Stallone meg Huston is nagyon megszerettek. És onnantól kezdve eldőlt a sorsom.” A rendszerváltáskor kalandos módon kezdett el gyártással foglalkozni. „ Az Oktogonnál átszóltam az autóból a piros lámpánál Sándor Pálnak, hogy nem csinálnánk-e közösen egy magán filmstúdiót. Mire azt mondta, hívjam fel, akkor már megvolt neki a Novofilm .” A következő szakmai lépcsőfokot az úttörőnek számító komputer animációs stúdió, a Rotoscope jelentette. Innen hívták a Kozma Péter által vezetett Kozmóhoz, amely az első modern hazai reklámügynökségnek számított. „A kor legjobbjai jöttek ott össze, Kapitány Iván, Pados Gyula, Bergendi Péter, Geszti Péter, Herendi Gábor, Márk Iván.”
1993-ban hárman kiváltak a Kozmo Filmből – Kovács Gábor, Gulyás Buda, Kapitány Iván –, és megalapították a Filmpartners céget. Kivették a részüket a reklámfilmgyártás fénykorából, a 2000-es évek közepére több mint egy milliárd forintos forgalmuk volt reklámfilmekből, ez az összeg manapság lefeleződött. 2000-ben komoly változás állt be a cég életében, a három filmes útja szétvált, a Filmpartners pedig áttért játékfilmgyártásra is. És ezen a ponton kapcsolódott a képbe Pataki Ági, aki Kovács Gábor feleségeként hajtott végre pályamódosítást és kezdett beletanulni a filmkészítés rejtelmeibe.
„ A véletlennek köszönhetően jött az életemben a film” – emlékszik vissza Ági a kezdetekre, felfedezésére az 1970-es évek elején. „Sándor Pál» kivetette« rám a hálóját. Végigjárta az összes budapesti gimnáziumot, lányszereplőket keresett a Szeressétek Ódor Emíliát! című filmjéhez. A folyosón látott meg engem, behívott szereplőválogatásra, majd megkaptam az egyik intézeti lány szerepét. Akkoriban még a modellkedés előtt álltam, szinte a forgatással párhuzamosan kerültem tolmácsként Rotschild Klára szalonjába, aki kiválasztott a modelljének. Többen kapacitáltak, hogy jelentkezzem a Színművészeti Főiskolára, de már akkor is ugyanolyan józan voltam, mint most. Tisztán láttam, tehetségtelen lettem volna színésznőnek.”
Az Üvegtigrissel kezdődött
Amikor a Kovács-Pataki házaspár 2000-ben belevágott az Üvegtigrisbe, még nem sejtették, hogy az első nagyot szóló közönségfilmet hozzák tető alá. Szinte mindenki újoncnak számított a csapatban a forgatókönyvíró Búss Gábor Olivértől a rendező Rudolf Péteren át a producerekig. Az egész úgy kezdődött Gábor elmondása szerint, hogy elemi erejű vágyat éreztek arra, hogy játékfilmet készítsenek. „Kapitány Iván jóban volt Rudolf Péterrel, aki még a 90-es években kapott egy forgatókönyvet Búss Gábor Olivértől. Elővette, megszerettük és találtunk benne fantáziát. Olcsó film, nem túl bonyolult, egy tó menti kis lakókocsiban játszódik. Fogalmunk sem volt róla, hogy ekkora siker lesz.” Első körben nem kaptak rá állami támogatást, a Pataki Ági név viszont jó brandnek bizonyult ahhoz, hogy felkeressen szponzorokat, kijárja a finanszírozást. „Nem szeretném magamnak vindikálni a jogot, hiszen nem egyedül az én image-emnek, hanem Rudolf Péterének is köszönhető, hogy mindenhol pozitív benyomást keltettünk. Ahol visszautasítottak, onnan sem kellett kullogva távozni.”
A mozikban 130 ezres nézettsége volt az Üvegtigris 1-nek, DVD eladásban pedig vezette a listákat. Az Üvegtigris 2 már 330 ezres nézőszámot produkált. A harmadik Üvegtigris-film Gáborék számára azért is emlékezetes, mert a forgatás kellős közepén anyagilag húzós helyzetbe kerültek. „ A 2010-es kormányváltás után a Mozgókép Közalapítvány megszűnt, és belépett a Filmalap. Az előző szervezet ajánlásával sok producerrel együtt hiteleket vettünk fel a filmekre, majd ezeket a hiteleket elkezdték annulálni, egy jelentős összeget nem kaptunk meg. Harmincmilliós veszteségünk volt.” „ Nem csak mi szenvedtük el az átmenetet – veti közbe Ági – legyűrűzött az alvállalkozókig, mindenki kevesebb pénzt kapott meg. A Filmalap javára szól, hogy manapság nincsenek ilyen kockázatok.”
Reálisabb feltételek
Mindketten állítják, a mostani finanszírozási rendszerben sokkal reálisabb lett egy filmnek az elkészítése. „ Régen olyan kevés állami támogatást kapott egy- egy film, hogy abból szinte lehetetlen volt létrehozni a produkciókat. Ma viszont, ha a Filmalap fantáziát lát egy projektben, akkor azt meg is finanszírozza. Annyi pénzt lehet kérni, ami lehetővé teszi a nem szívességre épülő, tisztességes filmgyártást, hogy mindenki megfelelően ki legyen fizetve. A szponzori támogatás visszafejlődése a 2008-2009-es gazdasági válsággal indult, a cégek lehúzták a marketing büdzsét. Évekkel ezelőtt még tudtunk a Delta, a Fehér tenyér, a Bibliothéque Pascal filmekhez kulturális szponzorációt szerezni.”
A Filmalap felállásakor elmondták az aggályaikat, egy dologban ma is tartják a véleményüket: „ A kiindulóponttal a mai napig vannak elvi problémák” – mondja Ági. „Nem felülről kellett volna a Filmalap élére helyezni valakit, hanem a szakmának kellett volna konszenzusos alapon kiválasztani az illetőt”. Gábor meglátása szerint sokan ma azt kommunikálják ezzel kapcsolatban, hogy Andy Vajna megteremtette a magyar filmgyártást. „Vajna egy nagyon erős folyamatba jó időben és hatékonyan szállt be. Nem ő találta ki Enyedi Ildikót, Hajdu Szabolcsot, Mundruczó Kornélt, Pálfi Györgyöt és még sorolhatnám a neveket. Nemes Jeles Lászlónak viszont valóban a Filmalap adta az első lehetőséget. Jancsó Miklós, Tarr Béla, Makk Károly, Gothár Péter és a többi nagyok megteremtették a magyar filmet. Egy-két fiatal rendezőt leszámítva a sikeres rendezők ma is Szász János, Török Ferenc, Mundruczó Kornél, Pálfi György, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes, Enyedi Ildikó.”
Jelenleg Szabó Szonja televíziós kisfilmjét, a Kék bálnát forgatják, Kenyeres Bálint második nagyjátékfilmjét fejlesztik, amit koprodukcióban képzelnek el, továbbá egy dokumentumfilmet is terveznek. Nyáron pedig forgatják Gothár Péter új filmjét. És nem utolsósorban Szilágyi Zsófia Egy nap című low budget filmjét most fejezték be. Ez a saját gyártású filmjük a Filmalap diplomás elsőfilmeseknek kiírt programjának a keretében készült. Ági válogató, zsűritag és mentor minőségében vett részt az Inkubátor programban. „ Pont annyi pénzt ítélnek meg egy projektre, amiből már létrehozható egy film, igaz nagy kompromisszumok és szakmai empátia árán. Az Egy napban hárman veszünk részt producerként, Gábor, Kenesei Edina és jómagam. Egyetlen fillérre sem tartunk igényt, sőt biztosítjuk az infrastruktúrát az irodától kezdve a vágóasztalig.” Óriási eredménynek tartják, hogy egy nemzetközi sales cég megvette az európai forgalmazás jogát, a filmet kiküldik Cannes-ba, Velencébe. Esély van rá, hogy bejusson valamelyik A kategóriás fesztiválra, ami már önmagában nagy siker.
Szentgyörgyi Rita
Pataki Ági
Balázs Béla-díjas filmproducer. Helyhiány miatt nem vették fel az ELTE spanyol- német szakára. Tolmácsként dolgozott, amikor Rotschild Klára felfedezte manökennek. Az 1970-es, 80-as években a Fabulon kozmetikai márka népszerű reklámarca volt. A sok külföldi utazással járó életformát idővel üzleti tevékenységre váltotta. Butikot nyitott a Váci utca 10-ben, ahol saját márkás termékeket árult. Sikeres modell, manöken, üzletasszony múlttal módosított pályát, amikor a 90-es évek végén bekapcsolódott férje, Kovács Gábor filmes cégének a munkájába. Azóta társproducerként és önálló producerként is működik.
Kovács Gábor
Balázs Béla-díjas filmproducer. Gyerekkorát a szülei munkája révén Indiában töltötte. A Tanárképző Főiskola elvégzése után az ELTE bölcsész karának angol-történelem szakára járt, de nem fejezte be a tanulmányait. Tolmácsként elszerződött a Mafilmhez asszisztensnek. A 80-as években munkalehetőség híján cipőfelsőrész készítéstől ruhafogasok gyártásáig több mindennel foglalkozott. A Novofilm filmprodukciós cégnél bérmunkákban és reklámfilmekben dolgozott. A Rotoscope Grafikai Stúdiótól a Kozmo Filmen át az 1993 három társával létrehozott Filmpartnersig jelentősen kivette a részét a reklámkészítésből. 2000 óta immár független producerként játékfilmek gyártására állt rá feleségével, Pataki Ágival. Egy gyermekük van, István.
