Boldogságmenedzsert a vállalatokba! Vagy mégse? A jó munkahelyhez más kell? Kellemes hangulat, inspiráló munka, teljesítményt elismerő jövedelem? Ahány vállalat, annyi szokás, annyi boldogságfaktor. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne itt az ideje egy új foglalkozás, a boldogság-menedzser elterjedésének…
„Az emberek többsége örömmel fogadna egy új vezetőt a vállalatok felsővezetői csapatában a CHO-t (Chief Happiness Officer) vagyis a Boldogságért Felelős Vezetőt…. A CHO bárki lehet, de maga is boldog kell, hogy legyen és természetéből adódóan inspirálni legyen képes a környezetét. Az USA-ban a Szilikon Völgyben működő cégek közül nem egynél már van ilyen pozíció. Ott úgy tartják, ahol egy ilyen boldogító vezető működik, ez bizonyság arra, hogy a cég invesztál dolgozói boldogságába…. És hol vagyunk mi ettől, itt Közép-Kelet-Európában 2017-ben? Bár még nem tudunk egyetlen magyar CHO-ról sem, azt már a hazai gazdaságban is megértettük, hogy ha egy cég a munkahelyi légkör jelentőségét alábecsüli, az versenyhátrányba kerül”. Lipcsei András írta ezt a BOOM decemberi számában, egy német kutatást idézve (BOOM Magazin,2017, december). Azóta azonban megváltozott a kép. Már Magyarországon is van boldogságmenedzser! Eggyel mi is találkoztunk.
Van, aki boldog, van, aki elégedett, és van, aki egyik sem
Ilyen lenne egy boldogságmenedzser? Tilesch Anna egy rollerrel érkezett a találkozónkra. „Persze, ilyen is lehet” – válaszolta kacagva. Büszke arra, hogy egy most születő szakma úttörője Magyarországon és a munkája az, hogy boldoggá, elégedetté tegye munkatársait a cégénél, a Lensa Programming Kft-nél.
És már sorolta is, hogy mi mindenen dolgozik éppen. Az egyik, ami talán a legnagyobb projekt, a nyári csapatépítő megszervezése külföldön, nyaralással egybekötve. Hogy konkrétan mi lesz, azt titokban szeretné tartani, „legyen meglepetés a cég dolgozói számára”. A közösségi médiafelületek – Facebook, Twitter, Instagram – kezelése is hozzá tartozik. Itt pár poszt felhelyezése és időzítése van soron. A harmadik, hogy céges ruhákat – pólókat, pulóvereket, stresszlabdákat – készíttetnek céges logóval, ezt is szervezi. S végül, pár hete volt csapatépítőjük, ahol „sokat fotóztak, videóztak a srácok, ebből szeretnénk egy hangulatvideót csinálni”.
Munkahelye, a Lensa egy amerikai-magyar cég, amelynek Magyarországon van a fejlesztő és HR, az USA-ban pedig a sales, marketing csoportja. Budapesten harmincan dolgoznak, akik közül hárman nem informatikusok és nők. A céget az a Vári Gergő alapította, akinek nevéhez köthető a nagy sikerű és közelmúltban jól eladott Profession.hu állásportál.
Tilesch Anna lassan három éve dolgozik mood(hangulat) menedzserként és hat hónapja került mostani munkahelyére. Örül, hogy már többen vannak Magyarországon, akiknek hasonló a munkaköre. Van, ahol az office manager, van, ahol az employer branding szakértő feladata a munkavállalói elköteleződés, illetve a jó hangulat biztosítása.
Komolyan veszik az emberek, nem mosolyogják meg? „Nem, egyáltalán nem. A munkahelyemen semmiképpen nem, mert a kollégáim értik és a saját bőrükön érzik a mood management hasznát. És máshol sem, mert kíváncsiak a munkámra és erre a most formálódó szakmára. Eredetileg pszichológus vagyok, ami harmonizál ezzel a pozícióval. Emellett mediátor végzettségem is van, neurolingvisztikus programozást és asszertív kommunikációt is tanultam” – érvelt szakmai rátermettsége mellett. Amikor megkapta a pszichológusi diplomáját, Hapiness Hero – ezt állt a névjegyén. A mood menedzser szerinte a megfelelő elnevezés pozíciójára és a jellemzésére találónak tartja a boldogságmenedzser kifejezést.
Valóban boldogok a munkatársai? „Tulajdonképpen igen, de ez relatíve dolog. Van, aki boldog, van, aki elégedett, és van, aki egyik sem” – hangsúlyozta Tilesch Anna. „Nem kell mindig happy-nek lennünk ahhoz, hogy elégedettek legyünk, a jó munkavégzéshez konfliktusokra is szükség van. Kaptam olyan visszajelzéseket, hogy mióta a cégnél dolgozom, más lett az irodai hangulat, pozitívabb, nyitottabb” – jegyezte meg.
És van már érezhető változás? Valami eredmény? „Kutatások bizonyítják: pusztán attól a ténytől, hogy azt mondjuk az embereknek, hogy törődünk veletek, mérhetően megnő a munkavállalói elégedettség” – kezdte tapasztalatai összegzését. Az IT szektorban rendkívül nagy a munkaerőhiány. Az informatikusokat szinte naponta keresik meg csábítóbbnál csábítóbb ajánlatokkal. Vagyis a vállalatoknak manapság keményen meg kell küzdeniük egymással a munkaerőért. Nagy veszteség elveszíteni egy jó munkavállalót, sokba kerül helyére egy újat találni és betanítani. A mood menedzser a fejlesztői fizetésnél kevesebbért gondoskodik arról, hogy az elvándorlást megakadályozza vagy csökkentse. További haszon, hogy jó munkahelyi légkörben hatékonyabban és kreatívabban tudnak dolgozni emberek. És szerinte az sem mellékes, hogy a tréningekkel vagy csapatépítő programokkal szintén sok pénzt takaríthat meg a cég, ha azokat nem háromszor drágább külsős vállalkozók, coach-ok szervezik, hanem a mood menedzser, akinek ez munkaköri feladata és aki ráadásul ismeri a kollégákat, így sokkal célzottabban tud tréningeket tervezni. Az sem mellékes szempont, hogy a HR inkább a céget, a menedzsmentet képviseli, a mood menezser pedig a dolgozók oldalán áll.
Nem bolondéria vagy éppen aktuális divat ez az egész boldogságmenedzsment? „Az imént felsoroltak bizonyítják, hogy nem. Érdemes komolyan venni” – véli Tilesch Anna. „Csak az az ember tud teljes odaadással dolgozni a cégért, aki szereti a munkáját, a munkahelyét, a csapatát. Vannak cégek, ahova öröm bejárni, öröm dolgozni és van, ahova nem. Mi olyan cég szeretnénk lenni, ahol szeretnek dolgozni a kollégák. Ehhez pedig a mood management tulajdonképpen csak egy eszköz.”
Nem droidok a munkavállalók
„Kedvetlen, frusztrált és unott munkatársakkal biztosan nem lehet pozitív élményeket szerezni az ügyfeleinknek, holott mindannyian belőlük élünk. Ezért lenne nagyon fontos, hogy minden vállalat komolyan vegye az ügyfélélmény-rendezvények mintájára kidolgozott munkavállalói élményprogramokat”– hangsúlyozta Juhos Andrea, a Lee Hecht Harrison ügyvezető partnere. Ugyanakkor nem hiszi, hogy Magyarországon tömegesen elterjedne a boldogságmenedzsment, pedig érdemes lenne ezzel is foglalkozni.
„Itthon én még csak start-up-oknál láttam ilyen pozícióra álláshirdetést, és azt is csak a közelmúltban. Azt gondolom, inkább az lesz a jellemző, hogy a cégnél dolgozik valaki, akinek fontos a jó hangulat, az, hogy az emberek jól érezzék magukat és szívesen járjanak be dolgozni, és ezért ő maga kezdi ezt a hangulatot alakítani” –mondta. Emlékeztetett arra, hogy az USA-ban, ahonnan az egész jelenség jön, inkább Vibe Manager-nek hívják ezt a pozíciót, és ott is jellemzően start-up-oknál dolgoznak. Ott az Airbnb-nél, a Crowdsurfing, Soundcloud és Headspace nevű vállalatoknál biztosan van ilyen pozíció.
A munkavállalói élményprogramok pont arról szólnak, hogy a potenciális munkavállalóknak, az ott dolgozóknak és a cégüket már elhagyó volt kollegáknak is pozitív élményeik legyenek a munkahelyükkel kapcsolatban. A boldogságmenedzser, de legalábbis az, hogy a cégek figyeljenek arra, hogy a kollegák szeressenek a cégnél dolgozni, mindenkinek jó.
Amerikában a Vibe Manager-eknek nagyon sokrétű a feladatuk: részt vesznek az irodák kialakításában és berendezésében, ők döntik el, milyen ennivalót és italokat, kávét kapjanak a kollegák, hol legyenek a megbeszélések és tréningek, közösségi eseményeket, különböző sportolási lehetőségeket szerveznek a dolgozóknak, berendezik a „lazuló szobát”; megszervezik a születésnapi partikat, sőt a céges rendezvényeket is, mindig figyelve arra, hogy milyen celebet hívjanak meg rá. Személyre szabott ajándékokkal lepik meg a munkatársakat például egy sikeres projekt befejezésekor. Röviden: arra törekszenek, hogy az embereknek csakis pozitív élményei legyenek a vállalatnál. „Abban is biztos vagyok, hogy a boldogságmenedzserek fogják megszervezni azokat a képzéseket, melyek témája az lesz, miként használják az emberek a mesterséges intelligenciát, a technológiát úgy, hogy az segítse a munkájukat és tehermentesítse őket” – tette hozzá Juhos Andrea.
„Nem a HR-esnek kellene a boldogságmenedzsernek lenni? „Én azt szeretném, ha nem is HR-ről, tehát emberi erőforrásról beszélnénk, hanem mint az Airbnb-nél, Munkavállalói Élmény Menedzserekről, ott erre nevezték át a területet. És persze a mai felállásban nekik kéne a legtöbbet tudniuk arról, mitől lesznek a kollegák elkötelezettek és elégedettek. De ez egy olyan dolog, ami csak akkor tud működni, ha mindenki így gondolkodik, és a vezetők nem tekintik droidoknak a munkavállalókat.”
Kocsi Margit
Keretbe
Névjegy
Tilesch Anna (28)
Pszichológus. A Lensa Programming Kft. mood menedzsere. Az ELTE-n tanult, 2014-ben kapta meg diplomáját. A IseeQ Kft. innovatív fejvadász cégnél kezdte pályafutását. A Lensa a második munkahelye. Nemrég elindított egy szakmai blogot a boldogságmenedzsmentről. Szabadidejében legszívesebben lovagol, olvas, a családjával és a barátaival tölti az időt, vagy a párjával sétál Szentendrén.
Juhos Andrea
A Lee Hecht Harrison Magyarország ügyvezető partnere. Másfél évtizede foglalkozik karrier tanácsadással, egyéni és csoportos vezetőfejlesztéssel. Ügyfelei Magyarország vezető multinacionális és hazai cégeinek közép és felső vezetői. Munkája mellett az Amerikai Kereskedelmi Kamara versenyképes munkaerő bizottságának elnöke és a fogyatékkal élők munkaerő-piaci re-integrációjával foglalkozó Salva Vita Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szabadidejében aktívan sportol, szenvedélye a tánc és a jóga.
