Százötven felső-, és középvezetőt kérdeztek a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet megbízásából május-júniusban arról, melyek voltak legfőbb kihívásaik a COVID 19 időszak alatt és mit tanultak belőle. A felmérésről Földváry Beáta ügyvezető igazgató számolt be. A tanulságok levonása azért is aktuális lehet most, mert sok jel szerint jön a járvány második hulláma.
A felmérés legfőbb tanulságai:
- Gyorsaság, rugalmasság, változáskezelés, őszinte kommunikáció - ezek lettek a vezetői sztárkompetenciák a koronavírus idején Magyarországon.
- A vezetők általában közel 20 százalékkal dolgoztak többet a karantén idején, mint korábban, de volt, aki duplaannyit teljesített (!).
- Megkérdeztük, milyen szó jutott először a megkérdezett vezetők eszébe a járvány kapcsán. A bizonytalanság és veszély mellett szerencsére a lehetőség és változás is megjelent.
- Meglepő, mennyire más értékek kerültek az előtérbe a karanténban. Korábban a vezetők a stratégiai szemléletet tartották fontosnak, a karantén végén azonban már úgy vélték, a rugalmas problémamegoldás ugyanolyan fontos. Relevánsnak gondolták még az együttműködések fejlesztését, a pozitív szemléletet vagy a változáskezelést.
- A válság egyik nagy vezetői kérdése az, hogy miként készüljünk fel a sokszor kiszámíthatatlan jövőre úgy, hogy közben megtartsuk rugalmasságunkat is.
Arra a kérdésre adott válaszokból, hogy mit tanultak a vezetők a karantén időszak alatt, az derült ki, hogy
- a jövőben a legszükségesebb vezetői képesség a rugalmas problémamegoldás lesz, hisz a cég és a kollégák életét befolyásoló döntéseket kellett hozni bizonytalan körülmények közepette
- nélkülözhetetlen a reziliencia, vagyis a személyes és szervezeti hajlékonyság képessége. Muszáj újratölteni, fejleszteni, támogatást találni, pláne ilyen húzós időszakban
- folyamatosan felül kell vizsgálni és korrigálni kell a meghozott döntéseket. Ráadásul gyorsan és gyakran a körülmények beható vizsgálata nélkül.
Részletesebben: a kérdőív elején arra kérték a vezetőket, írják le, mely szó jut eszükbe legelőször a járvány kapcsán. Ennél a kérdésnél a tudatosság helyett fontosabb a megélés, a zsigeri válasz. A középvezetők legtöbbször a bizonytalanságot említették, ami a felsővezetői csoportban sincs máshogy. Azonban a következő gyakoriságú szavakban már érzékelhető a különbség. A középvezetőknél a második leggyakrabban említett szó a home office volt. Operatív szinten nekik kellett megszervezni saját és a munkatársaik otthoni munkavégzésének irányítását. A válsággal kapcsolatos negatív kifejezések (félelem, káosz, válság, kiesés) nagyobb aránnyal jelennek meg a középvezetői válaszokban, mint a felsővezetőiben, de a pozitív hozzáállás szavai, mint az újratervezés, lehetőség már egyenlő arányban jelenik meg a két szinten. Interjúkat folytatva középvezetőkkel, többen elmondták, hogy a szervezetlenség, káosz érzés nagyon erős volt a válság elején és mivel az információk, döntések később értek el hozzájuk, ez jelentősen megnövelte az amúgy is bizonytalan, zaklatott időszakot.
Érdekes, hogy a szervezettségre vonatkozóan 2 negatív jelzőn kívül (káosz, fejetlenség), megjelent a pozitív oldal is a szervezettséggel, szervezéssel, szabályozottsággal. Ami felsővezetői szinten logikusan, a helyzethez igazítva meghozott döntések sorozata volt, addig mindezeket a középvezetői szinten ültették át a gyakorlatba (részmunkaidő, megváltozott folyamatok és juttatások), ami a felső szintektől távolodva fokozhatta a kételyeket, a bizonytalanságot. Egyértelmű, hogy érzés szintjén a bizonytalanság, munkamód szintjén pedig a home office uralja a gondolkodást. Azonban megjelenik a lehetőség, a kihívás, az újratervezés, a progresszívebb, előremutató megélés is. A felsővezetői válaszokban a bizonytalanság mellett megjelent a veszély, mint gyakori megélés, de rögtön utána felsorakozott a lehetőség és a változás.
Melyik képességére volt leginkább szüksége vezetőként az elmúlt 2 hónapban? – hangzott egy másik kérdés. Az derült ki, hogy a rugalmas problémamegoldás a válság időszak legfontosabb vezetői képessége. A felsővezetők 73%-a, a középvezetők 83%-a szerint a leginkább szükséges 3 kompetencia egyike volt a COVID válság idején. A rangsorolt legértékesebb kompetenciák: változáskezelés, kommunikációs képesség, pozitív szemlélet és az energikusság.
Melyik képességre lesz a legnagyobb szüksége a jövőben? A közép- és felsővezetői válaszadók 48-48%-a a rugalmas problémamegoldást és a stratégiai szemléletet jelölte be a legfontosabb három egyikébe. Igény van a jövőre való felkészülésre – stratégiára, még ha máshogy is alakul, tudjunk rugalmasak lenni és problémát megoldani. A közép- és felsővezetői csoportok hasonlóan értékelték ezt a kérdést, annyi árnyalatnyi különbséggel, hogy a rugalmas problémamegoldást a középvezetők 58%-a tette be a legfontosabb háromba.
A jövő vezetőinél szükséges vezetői képességeknél a legkevesebbszer a delegálás, a teljesítményértékelés és a karizmatikusság jelent meg az első háromban. Érdekes módon ennél a kérdésnél jelent meg a legtöbb egyéni megjegyzés, ami azért azt jelzi, hogy a kérdés, „milyen legyen a jövő vezetője” erősen mozgatja a kitöltőket. Az elemzést leginkább alátámasztó megjegyzés: „A konzekvens menedzsment alapelveit ötvözni kell a kiszámíthatatlansággal.”
