Örök gyereknek és gasztroőrültnek nevezi magát a legszívesebben a médiából sokak számára megismert gasztronómiai szakember. Gianni Annoni új színeket, stílust, hangvételt hozott a hazai vendéglátásba. Egy sétányi Itáliát alakított ki a belváros szívében.
Az Arany János utcai Via Italiában sokszínű, nagycsaládot alkot a tradicionális olasz ízvilágot idéző Trattoria Pomo D' Oro, a Gastronomia a Gelateria, a D.O.C Vino Bar, és a Casa Pomodoro. Az étterem Magyarországon elsőként kapta meg az Olasz Szakács Szövetség védnöki táblát, az Olasz Konyhaművészeti Akadémia ajánlását, és egyéb elismeréseket.
A tiszta utakat kereste
Gianni Annoni a közgazdasági egyetem ösztöndíjasaként jött Magyarországra, beleszeretett egy magyar lányba, és itt ragadt. Kezdetben egy import-export cégnél dolgozott, egészségügyi cikkek kereskedelmével foglalkozott. A 90-es évek közepének Magyarországáról nem éppen hízelgő képe alakult ki. ”Amikor megérkeztem, még kevesen beszéltek angolul, az üzleti élet inkább a német terület felé tendált. Fiatal vállalkozóként a tiszta utakat kerestem, ehelyett mindenütt azt tapasztaltam, hogy nincsenek szabályok, csalással, lopással, kenőpénzekkel lehet érvényesülni az üzleti életben. A kapitalizmusba való átmenetben nagy volt a kapkodás, a bizonytalanság. A cégnél a hátam mögött lebonyolítottak egy nagyobb rendelést, hirtelen felmondott egy csomó ember, nem értettem a helyzetet, majd megérkezett a számla, amiről nem volt tudomásom. Hála Istennek a fociból megtakarított pénzemet le tudtam tenni fedezetnek. Olaszországban ugyanis az AC Milan ifi válogatottjában meg fél profi csapatokban játszottam. Huszonnégy évesen szembesültem a magyarországi vadkapitalizmussal. Egyszer a kocsimat is ellopták, amire nem volt biztosításom, mert odahaza egyik biztosító sem vállalta be akkoriban a Kelet-Európába menő autókat”.
Gianninak elment a kedve az üzleti élettől, közgazdászként nem akart elhelyezkedni. „Éreztem, hogy ha közgazdasági pályára mennék, az kiölné belőlem azt, ami a leginkább éltet: a mosolyt, a hülyéskedést, a lazaságot, az adás örömét. Nagyszívű ember vagyok, a vendéglátás bizonyult a legjobb útnak, amit szívvel-lélekkel tudok csinálni.” Hitvallása szerint „az otthonról hozott ízek olyan érzelmi csomagot jelentenek, amivel elindulhatsz az életbe, utána az érzékenységedet oda helyezed, ahol úgy gondolod, hogy az ki tud bontakozni. Nekem a vendéglátás ilyen. Eladtam a kocsimat, banki kölcsönt vettem fel, és megvettem az akkor még Garázs Café nevű hely felét. Sűrűn megfordultam ezen a szórakozóhelyen. A tulajdonosok megkerestek azzal, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy olasz éttermet.”
Reflektorfénybe került
A 2000-es évek elején az olasz konyhának még távolról sem volt olyan elterjedt Budapesten, mint manapság. A felhozatal kimerült a Marco Polo, a Fausto éttermekben meg az Okay Italia hálózatban. Nehezítette a helyzetet, hogy az Arany János utca és környéke hivatali, banki negyed, ahol délután négy után kihal az élet. A Bazilika- negyed kiépülése óta indult pezsgésnek.
A Pomo D' Oro létrehozásával egy időben találta meg Giannit a televíziós szereplés. Friderikusz Sándor Fantasztikus Európa című műsora mindössze hat adás élt meg, majd fél év szünet után a TV2 különböző szórakoztató műsoraiba kapott felkérést. A magyart bájos akcentussal törő, széles mosolyú olasz hamar belopta magát a nézők szívébe. „Reflektorfénybe kerültem, mindenki azt gondolta, hogy a tévének köszönhető ismertség segített abban, hogy befussak a gasztronómia területén. A másik oldalt viszont nem látták, hogy mennyi munkát, odafigyelést igényel egy vendéglő kialakítása, a gasztronómia elsajátítása. Én voltam a Pomo D' Oro első szakácsa, a nagymamám házias receptjeit valósítottam meg. Jó alapanyagú, egyszerű ételeket. Személyes kedvenceim közé tartozik a nagymama spenóttal, túróval töltött raviolija, babérleveles paradicsom mártással. Éveken át napi tizenkét órákat dolgoztam reggel nyolctól éjjel kettőig. Fehér pólóban rohangáltam a konyha meg a vendégtér között. Hajnali négykor mentem a tévébe, aztán az étterembe. Az elején szinte mindent egy kézben tartottam az étlap leírásától a designon át a marketingig. A mi éttermünk ereje az ízvilág, az atmoszféra, a szerviz, az odafigyelés, az együtt vibrálás a vendégekkel.”
Cicciolina nem Magyarország
Az évek során Gianni kialakított maga körül egy csapatot olyan munkatársakkal, akik tulajdonosi szemlélettel gondolkodnak, a sajátjuknak érzik a helyet. A hosszú távú fennmaradás titkát a folyamatos megújulásban, fejlesztésben, befektetésben, karbantartásban, új termékek bevezetésében látja. A mai napig banki kölcsönökből végzik a fejlesztéseket, esetenként 300- 400 milliós nagyságrendben. Az olasz viszonyokhoz képest Gianni azt tapasztalja, hogy Magyarországon kissé bürokratikusabban mennek a dolgok, másfelől sokkal jobban figyelnek nálunk az élelmiszer szabályzatok betartására. „ A külföldi vállalkozók számára manapság megfelelőek az üzleti lehetőségek, a befektetett pénznek van egyfajta védelem.”
Gianni nem az típus, aki a „jöttem, láttam, győztem” elvét vallja. „ A vállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy egy olasz túl sokat gondol magáról, a magyar meg keveset. Nekem mindig is az volt a célom, hogy Magyarországnak bemutassam Olaszországot, hogy összehozzam a két nemzetet. Mindenkinek azt mondtam, hogy mi itt vendégek vagyunk, és meg kell győzni az ittenieket arról, hogy együtt dolgozzunk. Az olaszok felé védem a magyarokat, a magyaroknak pedig szeretném bemutatni Olaszországot. Régebben gyakran megesett, hogy úgy viselkedtek a magyarokkal, mint egy alárendelt néppel. Az átlag olasz számára sokáig Cicciolina jelentette Magyarországot.”
„Jól működik a tudás lopása”
„Egy ingatlanra vagy egy üzleti tevékenységre fordított energia a jövőbe fektetett energia” – meséli a Pomo D' Oro arculatának a bővítéséről. Amikor 2010-ben a legnagyobb válság közepén felújítottuk az éttermet, mindenki hülyének nézett. A szomszédos helyiség felszabadult, megvásároltuk, a bankok akkoriban ki voltak éhezve arra, hogy legyen, aki befektet. De éppen akkor egy másik étterem elcsábított tőlünk embereket. A tudás lopása jól működik Magyarországon, nincs tisztelet ezen a téren. Ezzel szemben, én úgy működöm, hogy ha valaki hozzám akar szerződni egy másik helyről, akkor szólok az ottani tulajdonosnak, hogy van- e róla tudomása.” Sok egyéb mellett a hazai vendéglátás ilyen és hasonló kirívó eseteit is megörökítette Gianni az Olaszul l'enni jó című legutóbbi könyvében. Többek között arra is kitér, hogy ismeretlen volt számára a munkaidő alatti kábítószer fogyasztás és az alkoholizmus a személyzet körében. Megesett, hogy a szakácsok, szabotálni akarták az éttermet, megváltoztatták a recepteket. „Olaszok részéről éppúgy értek hátba szúrások, mint magyaroktól. A pénz a legfőbb motivációs tényező abban, hogy a kollégák neked mennek, elárulnak, kifizetetlen számlákat hagynak maguk után. Rengeteg nehézséggel, sikertelenséggel is jár az üzleti élet.”
„Nem csak sikerekből áll az üzlet”
Gianni egy percig nem keseredett meg sem a kudarcoktól, a kisiklott próbálkozásoktól. Ilyen volt például a Hold utcai csarnokban nyitott olasz sarok és étterem, az Arany János utcai sonkabár vagy a pékség, a Széchenyi utcai borbár, a Pomo D' Oro Garden Budán. „Nem csak sikerekből áll az üzlet. Van egy pont, amikor azt kell mondani, elég és annak a megtartására, fejlesztésére kell koncentrálni, ami sikeresen működik.”
Giannit a folyamatos kíváncsiság és alkotás motiválta a Via Italia Pomo D' Oro „komplexumának” a kialakításában. Több mint száz alkalmazottat foglalkoztat az étterem, a fagylaltozó, a borbár, az élménykonyha, nagyságrendileg évi egy milliárdos forgalommal. Emellett a Frittmann testvérekkel beszállt a Pizzame gyorséttermi hálózatba, borkultúrával éppúgy foglalkozik, mint gasztro történelemmel és kutatással. A magyar gasztronómia fejlesztését is a szívügyének tekinti, mint mondja, „én is ennek a része vagyok, sokat köszönhetek annak, hogy befogadtak.” A Pannon Gasztronómiai Akadémiával, a Bocuse d' Or Akadémiával együtt dolgozik különféle szakmai rendezvényeken. „ A gasztronómia csapatmunka. Van ahol az a szerepem, hogy elől legyek, másutt meg hátul.”
Mindennel együtt a legjobb döntésnek tartja, hogy Magyarországon alakította ki szakmai és magánéletét. Tavaly megnősült, feleségével, Debreczeni Zitával sokat utaznak. „ Megpróbálunk minél több időt együtt tölteni, hogy legyenek élmények, amik összekötnek minket.” Szentgyörgyi Rita
