Százmillió forintos gépvásárlás, új tulajdonostárs, régiós terjeszkedés – a Box Print - FSD Packaging túljutott a két cég egyesülése okozta „kultúrsokkon”, összeállt az egy irányba húzó csapat. Fazekas Attila fantáziája újra szárnyal: 2025-re legalább megdupláznák a mostani 2,5 milliárdos árbevételt. Miért is ne?
Nem lehet rossz érzés, azt látni, hogy egyik évről a másikra megduplázódik az árbevétel! Fazekas Attila, a Box Print - FSD Packaging Kft. ügyvezetője, többségi tulajdonosa megélte ezt a pillanatot. Igaz, a vele járó éveket is, amelyek küzdelme kellett az eredményhez.
Csökkenteni a függőséget
Öt éve vette át a Box Print vezetését, s mivel már korábbról ismerte a céget, tudta: az értékesítési szervezetet kell először megerősíteni, rajtuk múlik a forgalom növelése. Ez megtörtént, ám kiderült, organikus fejlődéssel az akkori 1 milliárd Ft közeli forgalomhoz képest „csak” 20 % körüli növekedést tudtak elérni az első évben. Ez elvileg nem rossz, ám abban a helyzetben kevésnek bizonyult. A vállalatnak ugyanis volt egy gyenge pontja: túlságosan is egy vevőtől függött, a német tulajdonú multival bonyolították le forgalmuk több mint 50 százalékát. Veszélyes volt ez a helyzet. Ha csak egyszer is elveszítik a nála a tendert, becsukhatják a boltot. Ráadásul a német cég is egy kiegyensúlyozottabb, több lábon álló partnert preferált volna.
Párválasztás
Ha a növekedés organikusan nem megy nagyobb léptékben, akkor kell találni egy olyan felvásárolható céget, amely termékstruktúrában kiegészíti a Box Printet. Egy 4-500 milliós cégre gondoltak, ám a piacon akkor éppen az FSD Packaging került ”eladósorba”, amelyik pont akkora volt, mint a Box Print. „Így is tökéletes választásnak ígérkezett, hiszen a korábbi nyomdaipari tevékenység kiegészülhetett doboz és display gyártással, nyerhettünk vele egy Budapest közeli telephelyet, Dunaharasztiban, szakembergárdát és egy olyan gépparkot, amit hosszútávon mindenképpen szerettünk volna megszerezni. Nem utolsósorban, több mint 200 aktív vevő piacát, megrendelés-állományát kaphattuk meg. Ez több volt, mint amiről álmodhatunk, hiszen ezekkel a gépekkel az addigi termékeket is hatékonyabban lehetett előállítani” – értékeli utólag a lehetőséget Fazekas Attila.
Ezek után már „csak” a vételárat kellett előteremteni. Bár volt valamennyi önerő, ez azonban kevés lett volna a teljes finanszírozáshoz. Az MNB NHP növekedési hitelprogramja ideálisnak ígérkezett, csakhogy üzletrész-vásárlásra akkor még nem lehetett igénybe venni.
Több hónapos banki tárgyalások után módosult az NHP-konstrukció, az akvizíciókra is kiterjesztették. „Utána versenyeztettük a bankokat, és elértük az akkor lehetséges legkedvezőbb kamatfeltételeket és futamidőt. Így négy évvel ezelőtt megszereztük az FSD többségi tulajdonrészét, majd néhány hónappal később az új cég beolvadt a Box Printbe. Ezzel a forgalmunk egy éven belül megduplázódott, és elértük a vágyott diverzitást. Ez a nagy partnercég döntéshozóit is megnyugtatta, hosszabbítottak a szerződésen, hiszen az elvárásuk szintén az volt, hogy ne legyen akkora mértékű kitettség egymás irányába.”
Kultúrsokk
A kezdeti eufória után aztán jött a kijózanodás. A két cég ugyanis eltérő vállalati kultúrában dolgozott, ami a napi együttműködésbe is bezavart. A körösladányi Box Print nagy önállósággal működött, míg a dunaharaszti FSD Packaging dolgozói a direkt irányításhoz szoktak. A két telephely egy vállalatba került, a napi kooperáció elengedhetetlen volt, hiszen egyik helyen zajlott a nyomtatás, a bliszter csomagolóanyagok előállítása, a másikon a dobozok, a display-ek gyártása. A funkciók egymásra épültek, az összeolvadásnak éppen ez volt az értelme, így lehetett többet, hatékonyabban kihozni a vállalatból. „Oktatásba, képzésbe kezdtünk, a vezetőknek coaching programot indítottunk. Aztán amikor láttuk, lesz, akivel nem boldogulunk, akkor el is bocsátottunk. Egyszer két hét alatt huszonöt embert küldtünk el. Egy csapattá kellett válnunk, hasonló értékrenddel, hasonló üzleti kultúrával. Erre majdnem három évünk ment el, de 2019-re már felállt az a csapat, amely egy irányba húz, önállóan dolgozik, gondolkozik.” Fazekas Attila elismeri, ez alatt az idő alatt sokszor rosszul döntöttek, mert csak a hosszú távra koncentráltak, a cégérték növelése lebegett a szemük előtt, miközben még a napi problémákat sem mindig oldották meg.
„Túl vagyunk ezen az emberileg is nehéz időszakon, most a megerősödésünkkel folytatjuk. Vezetőink nagy része több idegen nyelvet beszél, hiszen multinacionális cégnél edződött. És mostanra a csapat szinte kivétel nélkül együttműködő és konstruktív, megbízható munkatársakból áll. Sok gépet eladtunk, korszerűbbeket vettünk, így eljutottunk arra a szintre, hogy beindíthatjuk a regionális terjeszkedést.”
Döntés a Jin Mao Tower csúcsán
Fazekas Attilának van nemzetközi piaci gyakorlata. Korábban ő is egy nagy multinál dolgozott. Aztán volt egy pillanat, amikor úgy érezte, nincs tovább, váltania kell.
„Te sem látod majd felnőni a gyerekeidet! – mondta egy német kollégám, amikor Sanghaiban egy hosszú workshop után, a világ akkori 3. legmagasabb legmagasabb felhőkarcolója, a Jin Mao Tower tetején lévő bárban lazítottunk. Tizenöt évvel volt idősebb nálam, 25 éve volt a pályán. Tudta, miről beszél… Szép este volt, a kivilágított város fényei jól látszódtak a csúcsról. Úgy éreztem, miénk most a világ. Ám szíven ütött ez a mondat, a gyerekeimre gondoltam. Sokszor beszéltünk otthon is arról, hogy jó-jó, hogy egy multi kereskedelmi csoportját vezetem, jó fizetésért, sok utazással, de mi lesz a családdal? Más értékrend alapján szerettem volna élni, amelyben az első helyre a család kerül. A sanghai-i gondolatokat hamar tett is követte: kiváltam a multiból, saját beszerzési cégben próbáltam hasznosítani a korábbi kapcsolatokat, tudást, tapasztalatot. Ment is az üzlet, de túl nagy volt a különbség a korábbi és a régi munkám között. Hiányzott a vállalati közeg, a csapat… És ekkor hívtak a Box Printbe ügyvezetőnek, egy tragikus haláleset miatt. Gyorsan kellett dönteni. Érdekelt a munka, tulajdonrészt is kaptam, elvállaltam. Nem bántam meg.”
Együtt a csapat
Mindennek már öt éve. Azóta többségi tulajdonos lett a korábbi társtulajdonos, Szabados Gyöngyvér mellett, illetve tavaly az FSD Packaging maradék részesedését kivásárolta Ablonczy Balázs, az SAP korábbi ügyvezetője.
Irány a régió – fogalmazódott meg a következő lépés. Multik beszállítójaként osztrák, holland, német piacra már eljutottak. Ebbe a láncolatba kell még beilleszteni néhány országot. S ha minden jól megy, a nemzetközi terjeszkedéssel, 2025-re 5-7 milliárdos árbevételnél tartanak majd. „Most közel 2,5 milliárdnál vagyunk. Miért ne duplázhatnánk ezt meg a következő öt évben? Mindenünk megvan hozzá’ – összegez Fazekas Attila.
Kocsi Ilona
