Ma már minden valamirevaló üzletember tudja, hogy ha el akarja adni a termékét, szolgáltatását, akkor érdemes reklámozni, promótálni azt, remélve, hogy egyszer az emberek majd egymásnak fogják ajánlani. A „jó bornak nem kell cégér” abszurditását már sokan értik: amit nem ismerünk, amiről nem tudunk, azt nem fogjuk választani sem. Ugyanígy igaz ez akkor is, amikor saját magunkat, a cégünket kellene megismertetni, „eladni”. Tízből nyolcan mégis inkább leharapnák a nyelvüket, minthogy ismeretlenekkel elegyedjenek beszélgetésbe egy konferencián vagy fogadáson. Mintha magunkról kommunikálni kellemetlen, ciki volna.
Ezt ismerte fel két fiatal üzletember, akik 2010-ben megalapították a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségét. Az MVÜK hét év alatt Magyarország első számú prémium üzleti klubjává nőtte ki magát, ahová mindenki be szeretne jutni, de nem mindenkinek sikerül. „A vendéglistánkra éves nettó 100 millió forint forgalom alatt nem lehet bekerülni – mondja az egyik alapító, Mészáros György. „Két küszöböt iktattunk még be: a nettó 400 milliós és a nettó egymilliárdos éves árbevételt és általában nem keverjük egymással a cégeket. A rendezvényeinken egy-egy árbevételi körhöz tartozó üzletemberek találkozhatnak egymással.”
„Jelenleg közel 350 tagcégünk van, 2010 óta több mint 500 rendezvényt szerveztünk” – ezt már a másik alapító, Horváth János mondja, aki a legnagyobb bankoknál és tanácsadó cégeknél volt felső vezető, mielőtt megvalósította álmát az MVÜK-val. „Az üzleti találkozókon profi moderátorok vezetésével egy-egy asztalnál mutatkoznak be a résztvevők. Olyan ez, mint egy rapid randi. A háromperces bemutatkozások után is lehet egymástól kérdezni, az elhangzottakhoz kapcsolódni. Huszonöt perc után új asztalhoz, új társaságba ülnek a résztvevők, egy üzleti találkozón öt-hat körre van időnk, de a beszélgetések folytatódnak az ebédnél is.”
Így tehát egy üzleti találkozón 25-30 embert ismerhetnek meg a vezetők. Olyan embereket, akik hasonló kihívásokkal, problémákkal küzdenek. Mert az MVÜK-ban van még egy fontos szabály: ebbe a klubba elsősorban felső vezetőket és tulajdonosokat várnak, nekik szervezik a rendezvényeket, őket ismertetik meg egymással. Ahogy a szlogenjükben is áll: „A komoly üzletek nem cégek, hanem emberek között születnek.”
„Évente több mint kétezer sikeres üzlet jön létre rajtunk keresztül” – mondja Mészáros György. „Kapcsolatokat építünk ki, összehozzuk a beszállítói oldalt a megrendelőkkel, partnerséget alakítunk ki egyes vállalatok között. Közösségünk közel kétezer milliárd forintos összárbevételen ül. Ha ezt a GDP-re vetítenénk, akkor ez 6%-ot tenne ki.”
Mindezt csak a konkrét üzleti találkozókkal érték el. Most pedig újabb nagy dobásra készülnek: egy olyan, tagok számára elérhető applikációt indítanak, amelynek révén nemcsak egymással, de egymás legfontosabb üzleti partnereivel is kapcsolatba kerülhetnek a cégek, így saját kapcsolati hálójuk néhány elemét is meg tudják osztani. „Néhány hónapon belül várhatóan 2000 csúcsvezető válik majd a tagok számára egy gombnyomással elérhetővé úgy, hogy mindeközben az adatok szigorúan védettek maradnak, GDPR-konform módon” – hangsúlyozza György. „Már most is elérhető a business connect szolgáltatásunk: amennyiben partnereink kapcsolatot keresnek valahova az üzleti életben, jó eséllyel kollégáink tudnak segíteni.”
„Engem mindig feltöltenek ezek a találkozók. Akkor is szívesen vennék rajtuk részt, ha nem lenne belőle üzleti kapcsolat” – mondja az egyik cég vezetője, aki MVÜK tag. „Baráti a légkör, mindenki segíteni szeretne a másiknak, nincsenek kényszeredett mosolyok és nyomuló üzletkötők. Ismerkedés, beszélgetés, kapcsolatépítés van, mindez exkluzív környezetben. Jó érzés ehhez az elithez tartozni! És az már csak hab a tortán, hogy egy-egy ilyen találkozó után napokig csörög a telefonom és folytatódnak a beszélgetések, kezdődik a közös munka, az üzlet.”
Az alapítók tapasztalata szerint a 400 milliós és az 1 milliárdos klub bővül a leggyorsabban. A nagyobb vállalatok vezetői értik leginkább az üzleti kapcsolatépítés lényegét. „Bizalmat építünk, támogatjuk egymást, partnerségek születnek” – mondja János. „Az a cél, hogy a közösség mielőbb elérje az 500-as taglétszámot.”
Ha ilyen ütemben fejlődnek, akkor erre már nem is kell sokat várni.
Akik a GDP 6 százalékán ülnek
