Nagyon drága a víz! – mondta minap is egy ismerősöm. Visszakérdeztem: mihez képest? Hallgatás következett. Én folytattam: de azért isszátok? Csapvizet soha, hangzott a válasz, majd hosszan ecsetelte, mennyi palackozott vizet vesznek. És az a víz nem drága?–mélyítettem a témát. Hja, a jó vizet meg kell fizetni! – így az ismerősöm.
Miután világéletemben „vizes” voltam, gyakran tartok előadást e témában. Kérdésekkel szoktam indítani: mennyibe kerül egy köbméter víz? Szinte senki sem tudja, saccolnak, tág határok között mozogva. De abban megegyeznek: akármennyibe is kerül, az sok. És hány liter fér egy köbméterbe? Néhány kivételtől eltekintve a hektoliter az elsődleges válasz. Tévesen, de úgyis mindegy, hogy 100 vagy 1000 liter kerül annyiba, amiről nem tudják megmondani, hogy mennyi. Csak azt, hogy sok…
Bosszantanak ezek a vélekedések, miközben tudom, a sommás álláspont mögött valós probléma van. Például az, hogy nem fordítunk elég gondot a vízközművekre, a vízinfrastruktúrára, vagy ha mégis, akkor a tájékoztatás marad el, miközben a palackozott-víz forgalmazók profi módon kommunikálnak. Még a nagyon egészséges vízellátású területeken is nő az ásványvízfogyasztás. És még ott is, ahol inkább szegények élnek. Félnek a kútvíztől, a csapvíztől. Hallottak nitrátos, arzénos vizekről. Arról már nem tudnak, hogy ez a veszély az országban szinte teljesen megszűnt. Nem szeretik a klóros vizet sem – érthetően. De azt senki nem tudja, hogy az utóklórozásra csak azért van szükség, hogy az elöregedő vezetékekben ne szennyeződjön újra a már megtisztított, vagy éppen ásványvíz minőségű ivóvíz.
Terjed az egészséges életmód, meg a fenntartható fejlődés ideája. De ez mintha a vízfogyasztást nem érintené… Csökken a csapvíz és nő a palackozott víz fogyasztása. Pedig az európai szabványoknak megfelel a magyar csapvíz, kifejezetten jó minőségű. Megérné törődni vele!
Drága lenne a víz? Mihez képest? Az ásványvízhez? Ha utána számolunk, ott egy literért majdnem ezerszer annyit fizetünk, mint az otthoni csapvízért. Társadalmi szinten pedig annyit, mint a teljes közműves vízellátásért, vagy amennyibe a teljes hálózat ütemes felújítása kerülne… De nem számolunk utána.
Nemrégiben Németországban jártam, egy török taxis vitt be a városba. Mikor elmondtam, vízügyi konferenciára jöttem, kijelentette: a víz drága és egészségtelen. Ő és családja, csak palackozott vizet fogyaszt. Törökországban is. Mert a csapvíz vesekövet okoz… Mit mondjak, a tájékoztatás máshol sem áll magas fokon. Így marad a tévhit: a víz drága és egészségtelen, miközben az ellenkezője igaz. A környezettudatos emberek meg szelektíven gyűjtik a műanyag palackokat. Tesznek a környezetért…, vagy mégsem…?