Cégünknél alaptétel, ha egy partnerünk bajban van, igyekszünk segíteni. Ilyenkor az ő érdekeit szem előtt tartva mindent latba vetünk, hogy megoldjuk a problémát. Az egyik ilyen, 2015. januári eset különösen emlékezetes maradt számunkra.
2013-ban írtunk egy pályázatot, melyet ügyfelünk 2014-ben meg is nyert. Egy év állt rendelkezésére, hogy teljesítse a vállaltakat, azaz felnőttképzés keretében fejlessze munkatársait. Ez jellemzően nem teljesíthetetlen ennyi idő alatt. Mi elvégeztük a ránk bízott feladatot, vártuk a projekt végét, hiszen a teljes elszámoláshoz a sikeres befejezés is kellett.
Partnerünk 2015 januárjában telefonált, hogy baj van. Eltűnt a beszállítójuk, az a cég, amely a képzést végezte volna. Segíteni akartunk, de egyben biztosra is menni. Úgy döntöttünk, újabb felnőttképző céget nem vonunk be, mivel kockázatosnak ítéltük a hátralévő rövid idő alatt a teljes átszervezést. Ehelyett választottunk egy még kockázatosabb megoldást. Ez látszott biztosabbnak. Gyors számvetést végezve rájöttünk, akár mi is felvehetnénk a tevékenységi körünkbe a felnőttképzést, egyrészt mert munkatársaink egy része rendelkezik az ehhez szükséges képzettséggel, másrészt mert partnereink között jó néhány ilyen szakember van. Az ehhez szükséges technika, helyiség is rendelkezésre állt.
Ekkor vettünk egy nagy levegőt, és végignéztük, miként lehet rekord rövid idő alatt akkreditáltatni a felnőttképzési üzletágat. Enélkül ugyanis nem feleltünk volna meg a pályázatban szereplő feltételeknek. Mindent bevetettünk, hogy a meglehetősen hosszadalmas engedélyeztetési procedúrát felgyorsítsuk. Elvileg ez nem volt lehetetlen, hiszen minden előírt iratot prezentáltunk, ám ilyenkor elegendő egyetlen ügyintéző betegsége, és máris hosszabbodik, bonyolódik az egyébként sem egyszerű bürokratikus folyamat. Szerencsénk volt: mindenki tette a dolgát, és három hét múlva már a kezünkben volt a megfelelő akkreditáció. Ráadásul előrelátóak voltunk: eldöntöttük, ha már sebtében új üzletágat alapítunk cégünkben, akkor az legyen rögtön olyan, amely nemcsak erre az egy esetre szól, de a jövőben a piacon is jól hasznosítható. Így nemcsak a szükséges három, hanem öt programot engedélyeztettünk.
Ezek után partnerünk munkatársainak képzését időben elvégeztük. Azt az utat is választhattuk volna, hogy elengedjük a kezét, hiszen a sikerdíj akkor is megilletett volna bennünket. Kollégáimmal együtt azonban abban hiszünk, hogy a tartós együttműködés alapja ügyfeleink támogatása, az üzleti érdekek kölcsönös figyelembevétele. A teljesített projekt végén így együtt ünnepelhettünk. Nemcsak a közös munka sikeres zárását, hanem új üzletágunk alapítását is.