Családi hagyományként, én is fegyveres testületnél kezdtem dolgozni, jogi osztályon, esténként pedig – már kétdiplomásként – egy pesti őrző-védő cégnél „kidobó” ember voltam. Mindig vonzódtam a küzdősportokhoz, és ez a másodállás némi izgalmat és persze, pénzt hozott az életembe. Annyira megtetszett ez a munka, hogy két másik kidobóval, egy ketrecharcossal és egy ex-kommandóssal, saját céget alapítottunk 2010-ben Győrben. Egy év múlva már 3 kaszinó védelmét láttuk el és egy barátunk közbeszerzéssel elnyert objektumát is mi őriztük. Százmilliós árbevételig jutottunk. És a jövő még szebbnek látszott. Nyugat-Dunántúlon 30 kaszinó védelméről írtunk alá szerződést 2012 augusztusában.
A fellegekben jártunk! És 2012 őszén egy pillanat alatt minden összeomlott. Egy nagy megbízónk, egy diszkó bejelentette, hogy december 31-vel bezár. Barátom telefonált, elbukták a közbeszerzési eljárást, nem kell tovább őrizni az objektumokat. Két nap múlva pedig vezető hírré vált, hogy rendkívüli döntés született: bezár az összes kaszinó. A 2013-ra becsült árbevétel 10 millió forintra zuhant, ami nem fedezte a cég működését. K. O. volt ez a javából.
Két társam kiszállt az üzletből. Én nem akartam feladni. 19-re lapot húztam, felmondtam a főállásomban, eladtam a kocsimat. Azt mondtam: tanultam üzletfejlesztést, menedzsmentet, marketinget, tudom, mi az a EFQM-modell (Európai Kiválósági Modell) – akkor már főállásban gazdaságfejlesztőként papoltam a különféle üzleti technikákról –, nézzük meg, mit ér a tudásom a gyakorlatban. A megtakarításomat is betettem a cégbe, abból fizettem a kulcsembereket. És közben elemeztem, feltártam a vagyonvédelmi piac gyenge pontjait. Láttam, hogy az építkezések őrzése gyenge, lazán kezelik az ezzel megbízottak. Mi katonás fegyelemmel dolgoztunk, ha hívtak, 4 órán belül a helyszínen voltunk. Az összes környékbeli építésvezetőt megkerestem, és ajánlatot tettem. 2013. áprilisra már újra öt nagy megrendelőnk volt, évvégére megint elértük a 100 milliós árbevételt. Megmenekültünk!
Megtanultam a leckét: vállalkozóként soha nem szabad egy lapra feltenni mindent, több féle munka kell. Ha egyiknél baj van, segít a másik. Cégcsoportot kezdtem építeni. Előbb csak a Marcus Securityn belül vállaltunk más munkákat, majd külön vállalkozásokat alapítottam. Van, amelyik gépi és kézi földmunkákat végez, egy másik gyárakat őriz, és pár éve már munkaerő-kölcsönzőm is van. Ez megy a legjobban, a cégcsoport kétmilliárdos árbevételének háromnegyede tavaly már innen jött.
De a szívem csücske a Marcus Security, ami ma már „csak”a brandet őrzi, más feladata nincs. Ez a múlt, a küzdelem és végül ez lett a túlélés záloga. Kiderült, a tudás, a minőség az őrző-védő munkában is fontos.