Furcsa véletlenek vannak: Hit a vezetésben címmel a Harmat Kiadó jelentetett meg egy elegáns, 10 inspiráló beszélgetést tartalmazó könyvet. Bizalom a vezetésben címmel pedig Török László vezetési tanácsadó adott ki egy kis kézikönyvet, amelynek az elméleti megközelítéshez 10 beszélgetés ad gyakorlati alapot. Hit és bizalom – e kettő fogalom azt jelzi, hogy a ma vezetőinek a szakmai megfelelésen túl a dolgozók, a piac bizalmát is el kell nyerniük. A hitet pedig sokféleképen lehet értelmezni, de hasznos kapaszkodóul szolgálhat a bizonytalan világban.
Hit a vezetésben
Piac- és pénzvezérelte világunkban van-e helye a vallásnak, a hitnek? Lehet-e „hittel” céget irányítani, profitra hajtani? Megbocsátható-e, ha a haszonelvűséget megelőzi az értékelvűség, a vállalati nyereséget a társadalmi gyarapodás? Cégvezetőként azoknak sem könnyű helytállniuk, akiket csak a vállalati érdek hajt, ám ha ebbe belekerül a vallás is, akkor még bonyolultabb a kép. Gondolnánk mi, kívülállók. A Hit a vezetésben című könyvben megnyilvánuló 10 vezető példája azonban azt jelzi, éppen ellenkezőleg van: a Biblia példázatai, tanításai kapaszkodót adhatnak a mai főnököknek is.
Nézzünk három példát a 10 interjúból: „Isten olyan embereket bíz meg vezetéssel, akikben nagyfokú aktivitás, belső motiváció van. Az a lényegi kérdés, hogy ez a „heves ló” a pusztába rohan és tombol, vagy kap egy jármot, egy kocsit maga mögé és vele együtt irányítási képességet, vagy sem. Amikor Isten megragadja, és irányba állírtja, akkor az ember képes egy népet kivezetni az egyiptomi fogságból, mint Mózes…”- idéz egy példát Füzi Ákos, az IP Systems Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója a vele készült interjúban. Füzi Ákos dolgozott Kínában, Japánban, így vezetői filozófiáját a hit mellett a nemzetközi tapasztalat is alakította. Beszél a sikerről is, s hogy ebben miként segített őt hite. „Isten nem ígérte sehol, hogy sikeres leszek, vagy sikeressé tesz. Azt ígérte, hogy velem lesz. Az út teljességének ez az ismérve: biztosnak lenni abban, hogy Isten velem van…”
Héjj Tibort, a Proactive cégcsoport alapító-tulajdonosát és vezetőjét bevezető soraiban ezt írja a szerző, Kovács Ágnes Lilla: „Héjj Tibor meggyőződése: keresztényként be kell menni az élet sűrűjébe. Tanulmányai során éppen azt kutatta, miképpen lehet a hitet és az üzlet világát összebékíteni. Élete, mindennapjai azt példázzák: nemcsak lehet, érdemes is.”Héjj Tibor az üzlet mellett a társadalmi hasznosságot is fontosnak tartja, több közhasznú alapítvány támogatója. A kettő együtt jól működik: „…amit bennem legjobban tisztelnek, az visszavezethető a keresztény értékrendemre. Támogatok, motiválok, odafigyelek az ügyfélre, kedves vagyok a titkárnővel. Kötöttem is egy dealt az Istennel. ’Ha én prémiumot kapok, az azért van, mert te kegyelmet adtál nekem. Úgyhogy ezt az összeget visszaadom, leadományozom.’ Azóta lett nonprofit cégem is, illetve alapítványokat vezetek, és egyre több fiatalt tanítok ingyen.”
H. Kovács Judit coachként, mentorként, szervezetfejlesztési tanácsadóként dolgozik. De több cégben volt vezető is. Aztán amikor a személyes értékrend és a vállalati gyakorlat ütközött, távozott. „Olyannyira kizárólag az anyagi, kereskedelmi, pénzügyi sikerről szólt minden, hogy úgy éreztem, ezért nem áldozhatom fel a lelkemet meg a családomat. Akkoriban sorra kerültek elém az olyan bibliai igék, mint például a „jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem. ’ Beláttam: hiába járok Mercedesszel, és kapok ilyen-olyan utazást, ha közben tudom azt, hogy vannak visszásságok, hogy nincsenek befizetve az adók, és bejelentve a dolgozók…”
De idézhetnénk Somody Imre történetét, aki igazi ateista sztárvállalkozóból lett hívő ember, akinél most már a pénz másodrendű, a hit tölti be életét. „ Soha semmit nem csinált félgőzzel, a hitre jutást követően azonban minden korábbinál következetesebben képviseli értékrendjét”- írja a szerző, Somodyt bemutatva. A könyv többi hat szereplőjének története, a hit és a vezetés kapcsolatáról vallott nézetei is érdemesek arra, hogy gyakorló és leendő vezetők elolvassák. S nemcsak hívő embereknek ajánlható e könyv: a stabil értékrend, a valamiben való hit, az ateista vezetők életében is fontos kapaszkodót adhat.
Kovács Ágnes Lilla
Hit a vezetésben
Harmat Kiadó, 2019.
4990 Ft
Bizalom a vezetésben
Érdekes folyamat zajlik a közgazdaságtudományban (is): míg korábban az objektív mérőszámok meghatározóak voltak egy-egy teljesítmény értékelésében, a jövő felvázolásában, ma egyre nagyobb teret kapnak az ún. soft tényezők. Például a csapatmunka, a jó kommunikáció, a kreativitás, a vezetés, a mentorálás stb. Ezek alapja a bizalom. Bizalom egymás iránt, a vezetők iránt, hogy lehet egymásra építeni, támaszkodni. Egyfajta ősbizalommal kezdjük az életet, aztán ez az évek során megváltozik, jelentősen elfogy. Illetve jut is, marad is, de differenciáltan. Általában azonban elmondható, bizalomhiányos korban élünk.
Pedig „… egy nemzet jólétét és versenyképességét egyetlen, mindenütt észlelhető kulturális tényező határozza meg: a bizalom szintje az adott társadalomban”- Yosihiro Francis Fukuyama, amerikai filozófus, közgazdász fogalmazta meg ilyen tömören, milyen sokat ér a bizalom egy társadalomban. S ha ez a versenyképesség, a jólét alapja, akkor mindent meg kell tenni a bizalom újraépítéséért, s megőrzéséért.
Török László, a Bizalom a vezetésben című könyv szerzőjét egy előadás megtartására kérték meg e témakörben, s igencsak elcsodálkozott, hogy e téma milyen nagy teret nyert már a kutatásokban, publikációkban. Vagyis? Már sokan írnak róla, kutatják, ám egy bizalomteljes gazdasághoz, társadalomhoz ennél is több kell. Hogy mi? Ezt próbálja feltárni a szerző elméleti és gyakorlati oldalról. Két nagy részre tagolódik a könyv: az első részben objektív megközelítést alkalmaz, ahol akadnak történelmi példák annak érzékeltetésére, hogy a bizalom tartalma mennyire más térben és időben. És más ma is, amikor terjed a közösségi gazdaság, a hálózatosodás. Bátorság, vagy inkább bizalom kell egy Uber-kocsiba, egy ismeretlen mellé beülni. És mégis működik. Vagyis van is bizalom, csak nem feltétlenül ott, ahol még lennie kellene. Magyarországon például az intézményi bizalom csökken, miközben az általános bizalom nő…
Mivel nem szükséges a könyvet elejétől kezdve olvasni, akit inkább a konkrét esetek, példák érdekelnek jobban, nyugodtan indíthat a második résznél. S ha az ott szereplő cégvezetők, kutatók történetei, vagyis a konkrét gyakorlat megfogja, térjen vissza az első részhez is, némi elméleti alapozáshoz is. Mindkét részben akadnak hasznosítható információk, elgondolkodtató esetek. És nemcsak cégvezetőknek.
Török László
Bizalom a vezetésben
Saját kiadás, 2019
3999 Ft