Tata városának rendőrkapitányaként 47 éves koromra nyugdíjas lettem. Egészségesen, tele tenni akarással. Ez 22 éve történt. Az egész életemet át kellett gondolnom: mit kezdjek magammal? Hogyan tovább? Rendőrtisztként, nyomozóként dolgoztam több mint két évtizeden át, majd kisebb megszakítással nyolc évig irányítottam Tatán a kapitányságot. Maradtam a kaptafánál... Fiammal, Péterrel megalapítottuk a Derik Nyomozóirodát és magánnyomozással kezdtünk foglalkozni.
Kezdetben nem volt egyszerű az adatgyűjtés. Amikor a rendőrök vagy a községekben a körzeti megbízottak megtudták, hogy magánnyomozók vagyunk, megtagadták a segítséget. Pedig ez kötelességük lett volna, de tudomásul vettük az elutasítást. A magánnyomozás bizalmi munka. A megbízóinkon kívül másra nem tartozik, így nem is beszélünk róla. Vannak azonban kivételek, amelyek elmesélhetők, mert nem sértenek érdekeket.
Az egyik nagy biztosító társaságtól megbízást kaptunk arra, hogy egy vidéki városból eltulajdonított nagy értékű gépkocsit kutassunk fel. Rendőrségi nyomozás is indult, de az illetékes kapitányság nem jutott előbbre. Próbáltunk náluk tájékozódni, de ismét falakba ütköztünk. Mivel Ausztria határa közel van, megkerestük az ott szolgálatot teljesítő osztrák kollégákat. Láss csodát: megmutattuk az igazolványunkat és segítettek. Visszanézték videó rendszerükön az aktuális kilépéseket, és ott rábukkantunk a gépkocsira. Bementünk a Bécsújhelyi Rendőrkapitányságra, ahol szintén szívesen láttak bennünket. A tettest közösen megtaláltuk, a gépkocsi is meglett.
A következő megbízatásunk megalapozta a jövőbe vetett hitünket. Egy Komárom-Esztergom megyei vállalkozótól ellopták a nagy értékű munkagépét. A csatornázással és kábelfektetéssel foglalkozó cég emiatt nem tudta volna időben elvégezni a munkát, kötbérfizetés is veszélyeztette. A gép felkutatásával cégünket bízták meg, jelentős sikerdíj fejében. A feladat végrehajtására nyomozati tervet készítettem a fiammal, majd munkához láttunk. A nyomozást már a negyedik napon siker koronázta. A gépet megtaláltuk, a rendőrség közreműködésével lefoglaltuk. Munkánk díja a feleségem egész éves fizetésének felelt meg. Másnap meg is kaptuk. Rábeszélésemre ekkor nejem kérte a nyugdíjazását, ő is beszállt mellénk a vállalkozásba. Ennek immár 21 éve. Elkelt a segítsége! Három idegen nyelven beszél felsőfokon, így tolmácsként, szakemberként, igazi társként dolgozik velünk.
A magánnyomozás azóta is megmaradt, ma is vannak felkérések, de az érvényben lévő törvény megnehezíti és körülményessé teszi ezt a munkát. Így a „fő csapásirány" a cégek élőerős őrzése, riasztó- és videó rendszerek telepítése, felügyelete lett. Vállalkozóként igazodnunk kellett a korhoz.