Régen volt Magyarországon Ennio Morricone, ezért 2011-ben úgy véltük, itt az ideje, hogy egy arénás koncertet szervezzünk vele. Fel is vettük a kapcsolatot az ügynökével, akit régóta ismertünk. Lehetségesnek tartotta, de Budapestet egy európai turnéval akarta összekötni, amit későbbre terveztek.
2013-ban aztán levelet kaptunk, hogy 2014 a nagy európai turné éve lesz. És rögtön elküldött egy vastag „ridert” is. Ez az útmutató, amiben minden előírás, feltétel részletesen le van írva. Ettől nem lehet eltérni. Ez az adott koncert „bibliája”. Ebben szerepelt az is, hogy a Maestrot a saját olasz alapzenekarán, szólistáin kívül még 90 fős szimfonikus zenekar is kíséri, 90 fős kórussal.
Tulajdonostársammal, Borsányi Zsolttal összenéztünk, ugyanarra gondoltunk: a magyar zenekarok, kórusok világhírűek, akár mi is adhatnánk ezt a kíséretet. Azonnal levelet írtunk, s mivel az ügynök tényleg jól ismert bennünket, továbbította javaslatunkat a mesternek. 2013 decemberében Ennio Morricone a teljes vezetői stábbal Budapestre jött, meghallgatni a magyar művészeinket. A zenekar vakpróbáját a Müpában tartottuk, a kórusét Debrecenben, mert az ottani Kodály Kórust javasoltuk. A stáb kettévált, a kórusvezető néhány kísérővel Debrecenbe ment, a maestro viszont maradt Budapesten. A zenekart személyesen akarta meghallgatni.
Munkatársai előre felkészítettek arra, hogy mire számíthatunk. Ha legalább 7-8 percig tart a meghallgatás, akkor van esély a sikerre. Ha előbb véget ér, akkor nincs tovább. Kiosztották a kottát, a zenekar tagjai akkor látták először. És elkezdődött a próba. Mi csak az órát lestük. Egy perc, kettő, három, már túl vagyunk a tízen, húszon… Végül 50 perc után mondta Morricone, hogy ennyi elég is lesz.
Este még együtt vacsoráztunk. Lestük a mester minden szavát. Hátha most bejelenti… De csak beszélgettünk tovább. Mindenről. Kellemes lett volna… De mi már tűkön ültünk: mi a döntés?
És végre kimondta: igen, mindkét csapat kell neki. A feszültségünk látványosan megszűnt. Ezt reméltük, de mégis fantasztikus volt hallani. Hát még megélni!
2014 február 4-én a párizsi Bercy Aréna 14500 fős közönsége előtt elkezdődött a koncertsorozat. Az már csak hab volt a tortán, hogy a nyitó koncertet megnézte egy másik Oscar díjas zeneszerző is, Michel Legrand, aki e koncert hatására, pár hónap múlva már velünk dolgozott…
Utána jött Prága, Berlin,Zürich, Budapest, Bécs….A bécsi koncert után a fogadáson Morricone közölte velünk és zenészeivel, hogy ez élete legnagyobb turnéja, legjobb zenészeivel…. Az elégedettségét az sem törte meg, hogy Zürichben leesett a karmesteri pulpitusról, és utána már csak ülve tudott vezényelni. Az élmény fergeteges volt. Nem kis részben a 180 magyar zenésznek köszönhetően.