Jelenlegi hely

Márpedig van ilyen hulladék…

Deák György, a Biofilter Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója
Deák György, 365 üzleti történet
„Ott maradtunk egy teljesen új égetővel, amit nem használhattunk”

Nem kezdődött egyszerűen a történetünk.1989-at írtunk, amikor bementem a Környezetvédelmi Minisztériumba, hogy a használt sütőzsiradék elnevezésű hulladék gyűjtését bejelentsem. Ilyen hulladéktípus nincs a rendszerükben, tehát nincs mit bejelenteni – hangzott a válasz. Próbáltam érvelni, hogy van, hiszen egyszemélyes vállalkozásként már el is kezdtem gyűjteni a Wartburgommal, egy osztrák példa alapján. Mivel akkoriban itthon még senki nem foglalkozott az éttermekben és melegkonyhákban keletkező elhasznált olajjal és ennek környezetterhelő hatásával, belevágtam a gyűjtésbe. A hatósággal futottunk még pár „de hát nincs is ilyen hulladék”, „de van” beszélgetéskört, nem sok eredménnyel.

1990-ben viszont már ők kezdték el összeegyeztetni az itthon keletkezett hulladékokat az európai besorolásokkal. Végül 1996 táján a használt sütőolaj hivatalosan is bekerült – akkor még – a veszélyes hulladékok körébe.

A történet azonban nem állt meg itt. A használt sütőolaj és az abból kinyert un. salakanyag (zsemlemorzsa szerű anyag) besorolása és kezelési, hasznosítási szabályai folyamatosan változtak. A tisztítás során visszamaradt salakot az ÁNTSZ eleinte a tisztított olajjal együtt takarmányozási célra szánta, de az 1990-es évek végén az égetést kezdte el inkább támogatni annak érdekében, hogy az ne kerüljön vissza a táplálékláncba. Ekkor kezdtük el építeni a veszélyes hulladékégetőnket Csévharaszton. Az engedélyezésen végig mentünk és elvi hozzájárulást kaptunk a Csévharaszti Önkormányzattól a gép használatára. Amikor elkészült a beruházás, a városban éppen választáshoz közeledtek, és hogy a lakosság szimpátiáját elnyerjék, a veszélyes hulladékégetőről népszavazást tartottak. A lakósok ellene voksoltak. Így ott maradtunk egy teljesen új égetővel, amit nem használhattunk. Egy ideig hulladéklerakóba vittük az anyagot, hogy a szabályozásnak megfeleljünk, de kerestük a kiutat. Új hasznosításokkal próbálkoztunk, mint például faforgáccsal összekeverve gyújtós anyagként hasznosítani, de a szaghatások miatt nem volt piacképes az ötlet.

A 2000-es évek elején szerencsére megszületett egy hatékony hasznosítási eljárás a használt sütőolajból származó salakanyagok kezelésére. Kísérleti jelleggel biogáz üzemeket kezdtek építeni, ahová mi is bevihettük a maradékanyagokat, sőt, később még az élelmiszerhulladékot is, amiből elektromos- és hőenergiát állítottak elő. A 2000-es évek derekától megjelentek a biodízel üzemek is, amelyek a tisztított használt sütőolajat a biodízel előállítás egyik fontos alapanyagaként hasznosították.

Vagyis, ha lassan is, de kiderült: ilyen hulladék márpedig van. Sőt, ez értékes, és a környezet védelme érdekében célszerű körforgásban tartani. Ezt tesszük mi is.