Életem legnehezebb munkáján vagyok túl. Veszteséggel zártuk, mégis büszkék vagyunk rá. Nemcsak én, az egész csapat…
2018-ban csatlakoztam a vállalathoz, akkor már futott ez a projekt. Tíz darab mammográfiás buszt rendeltek, mi fővállalkozóként fogtuk össze a munkát, illetve a belső informatikai berendezések beszerelése, a hálózat kiépítése volt a dolgunk. Átlagos nehézségű projektre és tisztességes nyereségre számítottunk.
Csakhogy… Egyik nap az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár csődbe ment. Ő volt a mi buszbeszállítónk. A tízből egyet átadott, a többire meg előleget kapott. Ez önmagában sokkolt bennünket pénzügyileg, mert az átutalt pénz elúszott. De hamar kiderült, ez még a kisebbik kár… Szigorúan ütemezett szerződésünk volt, amelyben a határidő túllépése kemény kötbérrel és a szerződés felmondásának lehetőségével járt. A pénzügyi szankció akár olyan nagy is lehetett, ami a 26 éves cégünk bedőléséhez vezetett volna…
Új buszbeszállítót kellett rövid időn belül találnunk, különben… Több gyártóval is tárgyaltunk, senki sem vállalta. Érthetően. A szerződés pontosan meghatározott busztípusra szólt, attól eltérni nem lehetett, viszont arról nem voltak teljeskörű tervrajzok, se technológiai leírás. Bolond lett volna az a gyártó, aki ilyen kusza helyzetbe beleáll. Tehetetlennek, kiszolgáltatottnak éreztük magunkat.
Nem volt más választásunk, a kényszer vitt bennünket előre: felvettünk néhány szakembert, és nekiálltunk buszt gyártani. Mi, az IT-szakterülethez, fővállalkozáshoz értő mérnökök… A helyzetet az is súlyosbította, hogy erre a projektre a politika is figyelt, így attól is tarthattunk, hogy vétlenül, de politikai céltáblává válunk. Még csak ez kellett volna nekünk!
Összeszorított foggal dolgoztunk. Tudtuk, ezen a projekten múlhat a mi cégünk sorsa is. A csapat zokszó nélkül tanulta az új szakmát. A lehetetlennek látszó műszaki problémákat olyan találékonysággal oldotta meg, hogy még mi is csodálkoztunk, mi mindenre vagyunk képesek. A 9 buszt végül némi késéssel átadtuk. Az anyagi katasztrófát elkerültük! Akkor már ez volt a cél. Büszkék voltunk e teljesítményre. Olyan erők, képességek törtek elő belőlünk, amin mi magunk is meglepődtünk. Mindenki mindenkinek segített. Bajban voltunk, de élveztük a rendkívüli teljesítményt, az erőpróbát…
Pályafutásom alatt nagyon sok sikeres, jelentős eredménnyel záruló projektben volt részem. Mégis, ha mostanában valaki megkérdezi, hogy melyik projektemre vagyok a legbüszkébb, egyértelműen a szűrőbusz projektet említem. Nem volt sem szép, sem pénzügyileg eredményes, de itt olyat vittünk véghez, amit korábban elképzelni sem tudtunk. Hogy lesz-e folytatás? Még az is lehet...