Jelenlegi hely

Elvarázsoltuk a társasjáték-expót

Péter Viktor, a GMH Games Kft. alapító ügyvezetője
Péter Viktor, 365 üzleti történet 2.
„Ha sok volt a kritika, kevés az érdeklődő, módosítottunk. Ez a modell bevált…”

 

Szeretünk játszani, játékokat kitalálni még inkább. Hobbiként kezdtük, ám amikor egyik társasjáték-ötletünk elkezdett szárnyra kapni, úgy döntöttünk, szakmai közönség előtt is teszteljük. 2014-ben kimentünk a világ egyik legjelentősebb játékvásárára, Essenbe, ahol a rendezvény ideje alatt 200 ezer látogató is meg szokott fordulni. A legkisebb kiállítási helyet foglaltuk le, 10 négyzetmétert. Még ez is jócskán meghaladta akkori pénzügyi lehetőségeinket, családi támogatással szedtük össze a pénzt.

A világ legnagyobb játékgyártói, forgalmazói mellett mi szinte észrevehetetlenek lettünk volna azzal az egy játékunkkal, amit be tudtunk mutatni. S ha már pénzben, méretben nem versenyezhettünk, kitaláltuk, hogy lelkesedéssel, kreativitással pótoljuk a hiányzó eurókat. Otthonról hozott, innen-onnan kölcsönkért dekorációs elemekből egy Viktoriánus kori színpadot „építettünk” fel a 10 négyzetméteren (a társasjátékunk témájának megfelelően), s mi magunk is beöltöztünk, bűvészeknek. Az egész nagyon misztikus volt, de mindenképpen elütött a környezetünkben lévő szupermodern pavilonoktól.

A látvány megragadó volt, így minden nap hosszú sor kígyózott előttünk is. Mindenki arra az egy játékra volt kíváncsi, miközben a mellettünk lévő hatalmas standokon 40-50 látogató is elfért, s több tucat játékot is kipróbálhattak.  Minden nagyobb hírverés nélkül elértük, hogy mi lettünk az expo egyik látványossága, vagyis milliók kifizetése nélkül vittük el a showt. Ez kellő önbizalmat adott a váltáshoz.

Elhatároztuk ugyanis, hogy profikká válunk, azaz nemcsak hobbiból, hanem üzleti alapon is belevágunk a játékfejlesztésbe, Mindclash Games néven. Háromfős csapatunk egyik tagja grafikus volt, aki minden ötletünket képileg is megjelenítette, mert a játéknál a látvány legalább olyan fontos, mint az ötlet, a tartalom. Vállalkozásunknak azonban továbbra is gyenge pontja volt a pénzhiány. Enélkül pedig nehezen képzelhető el profi gyártás, látványos játék. Sok fejtörés, még több tanács után jutottunk el oda, hogy közösségi finanszírozással tesszük meg az első lépéseket. Korábban is ezt terveztük, valójában nem is volt más választásunk. A Kickstarterre amerikai közvetítéssel jutottunk el – mivel a platform nem érhető el Magyarországon, nem tudtuk közvetlenül meghirdetni a finanszírozandó játékötletet –, s rögtön az első próbálkozásunk eredményes lett.

És ha már ez sikeres volt, a következő fejlesztésekre is onnan szereztünk pénzt. Akkor is, amikor már lett volna fedezetünk rá.  Az ottani elővásárlások, reagálások egyúttal értékelték is a terméket. Ha sok volt a kritika, kevés az érdeklődő, módosítottunk. Ez a modell annyira bevált, hogy eddig már egymás után ötször alkalmaztuk. Sikerrel.