Jelenlegi hely

Biztos abban, hogy Ön Magyarország nagykövete?

Czakó Borbála, a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) volt elnöke, az EY volt globális partnere
Czakó Borbála, a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) volt elnöke, az EY volt globális partnere
„Decemberben érkezett meg a nagyköveti megbízólevél. Csakhogy a „she” helyett „he” szerepelt a dokumentumban, azaz férfiként kezeltek..”

 

Nőnek lenni jó. Még akkor is, ha éppen emiatt néha kellemetlen helyzetbe sodorhat az élet. Az egyébként diszkriminatív szituációk is jól kezelhetők.  Közben megedződik, ellenállóvá válik az ember. Fontos tulajdonság ez egy női felsővezetői karrierben. A diplomáciában sincs ez másként…

2006-ban kértek fel magyar nagykövetnek Londonba. Akkor az EY magyar vezérigazgatója voltam, sikeres. Nem gondoltam váltásra, de elvállaltam. Decemberben érkezett meg a nagyköveti megbízólevél. Csakhogy a „she” helyett „he” szerepelt a dokumentumban, azaz férfiként kezeltek. Én voltam az első női magyar nagykövet Londonban, ez okozhatta a zavart. Én nem akartam így Erzsébet királynő elé állni, a hivatalos átadási ceremónián. Megvártam, míg hibátlan levelet nyomtatnak, végül azt vittem magammal a Buckingham Palotába.

A madárinfluenza-járvány idején interjút adtam a BBC-nek. A sajtóattasé kísért el a stúdióba.  Megérkezésünkkor őt nézték nagykövetnek, elsőnek vele ráztak kezet.

A nagyköveti poszthoz kivételezett helyzet is társul. Londonban például a királyi páholyból nézheti a nemzetek közötti labdarúgó meccset. Egy alkalommal a Wembley stadionba kaptam meghívást a magyar-angol mérkőzésre. Több ellenőrzésen keresztül jutottam be, ahol egy kissé félreeső helyre ültettek. Éppen összeismerkedtem a körülöttem levőkkel, amikor hallom a nevemet. Engem kerestek, mert azt érzékelték, hogy bent vagyok, de nem a kijelölt páholyban. Jelentkeztem. „Are you sure, that you are the Hungarian ambassador?”, kérdezték. Arra voltak kíváncsiak, biztos vagyok-e abban, hogy én vagyok a magyar nagykövet. Biztos voltam, így a főhelyre ültettek.

Az angol klubok sem jobbak. Wales-ben a hivatalos nagyköveti vizitet – Nagy-Britanniában illik végig látogatni az országokat – egy helyi Gentlemen’s klubban tartották. Egy dologra nem készültek föl: oda csak férfiak léphetnek be. Ezt az évszázados hagyományt még megtörték, de azt már nem lehetett elérni, hogy a kabátomat a férfiaknak kijelölt ruhatárba tehessem, női ruhatár pedig nem volt. Így a kabátot egy széken kellett hagynom. Nem volt ilyen szerencsém a Travellers Clubbal. Miközben minden nagykövet tag lehet, hiszen ez a diplomaták, üzletemberek zárt klubja, nők oda tényleg nem tehetik be a lábukat. Nagykövet mehet, de ha az nő –akkor nem. A legalább ennyire tekintélyes Atheneum Clubban nem volt ilyen megkülönböztetés.

Úttörőnek érzem magam. Az utánam jövőknek már könnyebb lesz!