Jelenlegi hely

Bánfi hajszeszből idegenforgalmi vonzerő

Déri Tamás, a Tensi Csoport meghatározó tulajdonosa
Déri Tamás, a Tensi Csoport meghatározó tulajdonosa
„Sajtótájékoztatóra hívtam a görög újságírókat, ahol mosatlan hajjal jelentem meg”

 

Az innováció a 21 század „csodaszere”. De mi már a múlt század hetvenes éveiben is alkalmaztunk olyan új üzleti fogást, amely innovációnak minősült.

A Malév athéni kirendeltségét vezettem akkoriban. A feladat nemcsak a Malév forgalmának bővítése volt, hanem a turizmus fellendítése is, hiszen ekkor – igaz, csak háromévente – már úgynevezett nyugati utazásokra is be lehetett fizetni Magyarországon. A görög turistákat viszont korlátlanul lehetett Magyarországra csábítani. Az idegenforgalmi marketing a klasszikus elemek mellett egy ötletre – ma innovációnak is mondhatnánk –, a Bánfi hajszeszre, egy akkor nálunk kifejlesztett és népszerűvé vált hajnövesztő szerre épült. A csodaszert 1976-77-ben nemcsak a magyar média kapta fel, de sok más országban, így görög lapokban is írtak róla.

Sajtótájékoztatóra hívtam a görög újságírókat, ahol mosatlan hajjal jelentem meg, így az ritkásnak látszott. Majd felmutattam a Bánfi hajszeszt, az új magyar csodaszert, megígérve, hogy egy hónapig ezt fogom használni. Egy hónappal később szépen megmosott hajjal újra meghívtam az újságírókat. Számomra is meglepő módon a frizurám dúsabb hajat sejtetett. A felkeltett érdeklődés nyomán utazási irodai szakembereknek és idegenforgalmi újságíróknak négy napos study tourt szerveztünk Magyarországra.

A magyar partnerekkel megszerveztük, hogy a görög vendégeket egy modern fodrászatba is elvigyük, mégpedig a Demján Sándor által létrehozott, a nyugati sztenderdekhez közelálló Skálába. A fodrászatban, nevezhetjük hajcentrumnak is, egy apró trükköt alkalmaztunk: a fejtámlákat kivették a fodrásznők, és a görög férfiak legnagyobb örömére, a vendégek fejét a keblükre vették és úgy masszírozták. Az akciót a négynapos ittlét alatt megismételtük. Ennyi idő alatt, persze, nem lett dúsabb a vendégül látottak haja, mégis jó néhány flakon Bánfi hajszeszt vásároltak, hogy aztán majd otthon folytassák a hajdúsítás műveletét. Így lett a Bánfi hajszeszből idegenforgalmi vonzerő. De az üzlet működött fordítva is, azaz az ötven forintos Bánfi hajszeszt ötszörös áron adták el a Görögországba utazó magyar turisták, s a kapott drachmáért aztán jókat lehetett enni-inni. Az eredmény – amely sok más „innováció” megvalósításából állt – nem maradt el. 1974-ben a két ország közötti éves utasforgalom alig haladta meg a kétezret, amikor 1981-ben befejeztem a kiküldetést, a szám 37 ezerre ment fel.

A vírusjárvány tapasztalatai jó apropót kínálnak arra, hogy újragondoljuk a magyar nemzeti légitársaság szükségességét. Bizonyára elfogult vagyok, hiszen 1992-ben vezérigazgatóként zártam Maléves karrieremet. de ma is úgy gondolom, egy „új Malév” sokat lendíthetne az idegenforgalom állapotán. Lennének ötleteim!